Március – Böjtmás hava Tavaszelő – Kikelet hava – Bölénytor (Fák) hava

Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi – évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. “télkiverés”, “télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna “anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan “marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

Népi megfigyelések:
– március, ha nedves, gazdának nem kedvez
– valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
– ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
– fú és havaz, úgy lesz tavasz
– ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
– tavaszbúza ravaszbúza
– ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz

Jeles napok márciusban:
Kázmér napja (március 04.)
Gergely napja (március 12.)
Sándor, József, Benedek (március 18.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)

Rudan Mária: Kos zodiákusElső tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Bölénytor (Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).

Népi mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz.

Március – Böjtmás hava – Kos hava

Bod Péter írja: „Március Mars hava, a rómaiaknál legelső hó, Böjtmás nevet azért kapta, mert a húsvéti nagyböjtben második hónap.”

A régi kalendáriumokban Tavasz első hava néven is szerepel. A pásztorok – Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor szerint – kutyahizlaló márciusnak emlegetik. Egyébként március a tavaszi ünnepkör első hónapja.

E hónapban a Kos csillagkép uralkodik. Mindenki, ember, állat várja már a tavaszt. Már a halak is felvetik magukat a víz színére, hogy friss levegőt szippantsanak. Az emberek közti beszélgetés témája is egyre gyakrabban az időjárás. Mindenkinek elege van már a télből. Szívesebben hisznek a meteorológusoknak, akik már március 1-jére a tavasz beköszöntését jósolják. „Tél után tavasz lesz, felhő után földerül” – summázzák a baranyaiak. „Kikeletnek jele az, amikor idegen madarak jönnek, kiket télben nem láthattunk.”

A sok évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy márciusban az időjárás még nem állapodott meg. A baranyaiaknak van igazuk: a tavasz ravasz. Vojlovicán úgy vélik: „Fú és havaz, úgy lesz tavasz!” Márciusban még havazni is szokott. A márciusi hóról különböznek a vélemények. Egyesek szerint olyan, mint a zsír, termékenyít. Mások viszont azt vallják, hogy „a márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik keresztül a határon, mert ártalmas a veteményeknek”. A fiatal lányok mindenütt egyetértenek abban, hogy a márciusi hóban való mosdás megszépíti őket, mert: „A márciusi hó csodát tesz.” Ha hulló hópihéket látnak, szaladnak is ki a mágikus cselekmény elvégzésére, hisz: „A márciusi hó szépít.” A beteg szemre is kiváló gyógyír, de a beteg csirkéken is segít.

A márciusi eső, köd nem kívánatos, csak bosszúságot okoz. „A márciusi eső méreg.” „Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.”

A horgosiak szerint, ha valamelyik napon köd száll a tájra, a rákövetkező századik napon jég veri el a határt. Azt is mondják: „Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben. Valamennyi harmat e hóban, annyi hóharmat (dér) lesz húsvét után, annyi köd Kisasszony havában.” Mindenütt azt tartják, ha dörög és nagy vihar kerekedik, sok vihar lesz egész esztendőben. Szlavóniában a hínárt vizsgálják a víz tetején, mert ha a hínár ellepi a vizet márciusban, akkor az év esős lesz.

Annál kedvesebb a szép, napos, derült idő, „még a hóttakat is főtámassza”. A száraz március bő gabonatermést és sok bort jövendöl. De vigyázni is kell, mert a baranyaiak szerint: „Tavaszbúza ravaszbúza!” „Ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek.” „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves” – állítja a csízió.

A böjti szelek haszonnal is meg kárral is járnak. Szárítják a nedves, sáros földet, de megbontják a háztetőket.

A földművesek számára a március valóban már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, „bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak ott, ahol még szőnek és fonnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méneket, a jószágokat is kihajtják a legelőre, ha még létezik legelő, és még legeltet a csordás, kondás.

Az egészségre vonatkozó jó tanács nem maradhat el a csízióból:

„Márciusban vagyon bőv nedvesség testben,

Diétát tarts te is italban s ételben!”

Március 1. – Albin napja
Március 4. – Kázmér napja
Március 7. – Tamás napja
Március 9. – Franciska napja
Március 10. – 40 vértanú napja
Március 12. – Gergely napja
Március 17. – Gertrúd napja ~ Guzsalykötő nap
Március 18. – Sándor napja
Március 19. – József napja
Március 21. – Benedek napja
Március 22. – Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja
Március 24. – Gergely napja
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~ Fecskehajtó Boldogasszony napja