Kázmér napja

Itt-ott még ma is él a hagyomány, hogy Kázmér napján – ha engedi az időjárás – a méhészek kiengedik kaptáraikból a szorgalmas kis munkásaikat, erőt gyűjteni. A régi babonás időkben ugyancsak ez a nap volt faluhelyen a patkányűzés dátuma. Kázmér hajnalán a gazdaasszony háromszor körülszaladta a házat, és mogyoróvesszővel ütögetvén a falat, riasztotta el a portán és környékén élősködő undok férgeket.

Március 4. – Kázmér napja

Kázmér napját vidékeinken patkányűző napként tartják számon.

Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.

A Muravidéken régen a patkányok kiűzése céljából a gazdasszony éjjel háromszor körülszaladta a házat, közben a kezében tartott egyéves mogyorófa vesszővel verte a ház falát. A „tétemény” csak akkor mutatkozott hatásosnak, ha éppen újholdkor történt. Ha minden szükséges feltétel megvolt a téteményhez, utána biztosan elmenekültek a patkányok. Hírük, nyomuk sem maradt.

A méhésztradíció megkívánja, hogy a hónap első szerdáján kiengedjék a méheket a kaptárból. A jószágtartók is kihajtják a jószágokat a legelőre, a szép zsenge fűre, ha még szokásban van a legeltetés, a legelőre hajtás.

Reklámok