Január – Boldogasszony hava Télhó – Fergeteg hava – Medvetor hava

Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven – 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak – Kr. e. 153-tól – január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.

A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

Népi megfigyelések:
– januári meleg isten csapása
– gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
– ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
– nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
– téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
– januári kövér veréb, hosszú tél
– ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
– a ködös január nedves tavasszal jár

Jeles napok januárban:
Újév (január 01.)
Vízkereszt (január 06.)
Szent Antal napja (január 17.)
Piroska napja (január 18.)
Sebestyén napja (január 20.)
Vince napja (január 22.)
Pál fordulása (január 25.)

Rudan Mária: Vízöntő zodiákusA hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

Január – Boldogasszony hava – Vízöntő hava

Január hónap egy része a decembert uraló Bak csillagkép jegyében áll. Csak lassan hosszabbodnak a nappalok, és rövidülnek az éjszakák. A havi középhőmérséklet alacsony, 0 °C alatti. A vajdasági földművesek szerint nem is lenne jó, ha melegebb idő járna, mert: „A januári meleg isten csapása.” A muravidéki szőlősgazdák hite szerint ez a hónap a farkasordító, a csontig hatoló hidegek ideje, mikor még a bor is megfagyhat a borospincék hordóiban, s majd úgy kell hazahordani, és kilóra kimérni. A köd sem kívánatos, mert „a ködös január nedves tavasszal jár”. A csíziók, naptárak tanácsa e hóra így hangzik:

„Vízöntő havában nyárra
Hordj jeget, ha a Tél nagy
A víz-vevő tsatornára
Vigyázz, bé ne zárja fagy.
Trágyázz, vadászsz, búzát forgass.
Égett bort s olajt le tsorgass,
Száraz ágakat le nyess,
Tűzre, másra fákat mess!”
„Csillagra ha ki néz, ím illy látást vészen:
Villanás, mennydörgés nem igen sok lészen.
Napfény is kárt nem sokat tészen.”

Január 1. – Újév napja
Január 2. – Makár napja ~ Jézus neve napja
Január 6. – Boldizsár napja ~ Vízkereszt vagy Háromkirályok napja
Január 13. – Veronika napja
Január 17. – Antal ~ Téli Szent Antal napja
Január 18. – Piroska napja
Január 20. – Fábián és Sebestyén napja
Január 21. – Ágnes napja
Január 22. – Vince (= Győzedelmes) napja
Január 25. – Pál fordulása ~ Jóraforduló Pál ~ Pálfordulás

Reklámok