Üszögös Szent Péter
(félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden amibe belefognak üszkös lesz.)
A télbe fáradt hajdani öregek február 22-ét, Üszögös Szent Péter neve napját, mint jeles napot tartották számon. “Amilyen némű Péter urunk estélye, olyan idő lészen negyven napig” – állította a 300 évvel ezelőtti lőcsei kalendárium. “Ha éjjel meg nem fagy, tovább se félj a fagytul” – mondogatták. Hogy miért kapta Szent Péter az üszögös jelzőt? A néphit szerint, ha ezen a napon csapkodó eső esik, vagy ködös az idő, bizonyosan megüszkösödik a búza. Szántani sem volt szabad ilyenkor, sőt, mert szerencsétlen napnak tartották, semmi fontos dologba nem volt érdemes belekezdeni.
Mellesleg az átkos “üszög” kifejezés afféle félreértésből került a jeles szent neve elé. A galileai tengeren halászó Simonból előbb Jézus egyik követője lett, később Péter néven apostol, a szentírásban mint az apostolok fejedelme szerepel. A február 22-én tartott apostoli székfoglalójának emléknapján a rómaiak nagy ünnepségeket rendeztek. Később a keresztény egyház is elrendelte e nap megünneplését. Elnevezése a magyar néphitben a középkori fordítás – Szent Pétör ü székössége – elhallásából származik. Egyes helyeken ezen a napon semmilyen munkához nem fogtak, nem nyúltak lisztbe, mert üszögös lesz a búza, nem ültettek tyúkot, mert megfeketedik a tojás… “Péter üti az üszögöt, jön a melegebb üdő” – mondogatták.
Február 22. – Üszögös Péter napja
A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban szereplő Pétörnek ü székössége = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter – értelmesebbé téve a prédikációk során hallott szószerkezetet. A Winkler-kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.
A néphit szerint, ha csapkodó eső esik, esik az üszög a búzára, ha ködös az idő, biztosan megüszkösödik a búza. Szántani, vetni sem szabad ilyenkor. Csantavéren árpát tilos vetni e napon, mert üszög terem benne. Különben is szerencsétlen nap lévén, nem tanácsos semmibe se belekezdeni. Padén pl. nem szabad a kemencében fűteni, hamuba nyúlni, mert üszkös lesz a búza. Székelykevén azt mondják: „Péter üti az üszögöt” – jön a melegebb idő. „Azt tartják, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor. Ha hideg az idő, még negyven napig tart. Tehát negyvenes időjósló és tiltónap.
Ma reggel ismét olvasott ilyet (innen?) “Bé” a Hrádióba… (EZEKET NEKI jegyzem Google találatoknak!)
MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, TAGS, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, TAGS, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, TAGS,
(és ahogy néhány éve gyűjti a beszédrongáló szokásait, úgy…) 😉
“a különlegességet egy személy hozza a napba”. 😉
“DNulla? (náthás orr..) egyébirántHF azér! éssö, gyalogosok-ÖMNNak is mondanám, utatHFF! -kH” szóvégek sima k helyett kifúj, mint a szódásüveg a végén. ;-P
“SJép napot!” (szerű SZ! SELYPÍTVE güggyenetett a névnaphoz!)
“Ferintem” szerű SZ hang – ez a tavaly óta legújabbja, meg a Z és C stb. hangok PÖSZÉN, más nyelvállással.
http://www.monostorapati.ns1.ensim.hu/hirek060.htm (ez a téma még itt is bejött)