2010. december 12. vasárnap, dec 12 2010 

Uram! Add, hogy mindig követni akarjalak, s lássam lábnyomodat, ahová lépnem kell! Ámen

Uram! Add hogy mindig Te legyél életem központja, s ne kelljen kétségbeesetten máshol keresni keresgélnem a megoldásokat! Taníts félelmedre és tiszteletedre, hogy naponta felismerve teremtményi korlátaimat alázatosan Téged szolgálhassalak, embertársaim hasznára, lelkem békességére. Szabadíts meg az életemet megrontó kísértésektől, hogy ne a körülmények irányítsanak, hanem a Tőled jövő vonzás! Ámen.

Uram! Add, hogy mindig tiszteljelek, féljelek Téged, hogy őszintén tudjak szeretni! Ámen

Uram! Add, hogy mindig tudjak adni másoknak abból is, amiből nekem is kevés van! Idő, erő, szeretet, türelem… Ámen

Uram! Add, hogy munkámon áldás legyen, s gyenge igyekezetemet erősítsd naponta! Köszönöm, hogy velem vagy, s életemnek Tebenned békessége van. Ámen

URam! Add, hogy naponként visszatérhessek Hozzád, s megtapasztalhassam kegyelmed békéjét! Ámen

Uram, add, hogy ne a lázítók, hanem a békítők közé tartozzam azokban a közösségekben, ahol élek! Akár a családomról, akár a gyülekezetemről, akár a városomról legyen szó. Ámen

Uram! Add, hogy ne a magam erejében és okosságában, csakis a Te kegyelmedben bízzak, s útmutatásod szerint élhessek! Ámen

Reklámok

2010. december 11. vasárnap, dec 12 2010 

Uram! Add, hogy meg tudjam tenni azt, amit szeretném, hogy velem tegyenek! Ámen

Uram! Add, hogy meglássam naponként akaratodat, s ne a múlandókat keressem, hanem a maradandókat! Ámen

Uram! Add, hogy megláthassam igazságodat, s élhessek általa! Ámen

Uram! Add, hogy melletted állhassak, Téged követhesselek életem minden napján! Hála és köszönet Neked mindenért! Ámen

Uram! Add, hogy méltósággal szolgálhassalak Téged! Ámen

Uram! Add, hogy mindenben felismerjelek Téged, s hálát adjak mindenért! Ámen

URam! Add, hogy mindig érezhessem vonzásodat, s ne váljak közömbössé akaratod iránt! Ámen

Uram! Add, hogy mindig Hozzád tudjak menekülni, s Benned nyugalmat, békességet leljek! Ámen.

2010. december 10. vasárnap, dec 12 2010 

Uram! Add, hogy kezedből vegyem minden dolgomat, s mindenért hálát adjak Neked! Ámen

Uram! Add, hogy komolyan vegyem intéseidet, s boldogan élhessek teremtett világodban! Ámen

Uram! Add, hogy kövessem akaratodat, s tegyél engem engedelmes szolgáddá, hogy a szeretet következetességében megtaláljam a magam békéjét, s boldogságát is! Ámen

Uram! Add, hogy lássak! Ámen

Uram! Add hogy lássak, s tedd, hogy érezhessem éltető szereteted melegét! Ámen

Uram! Add, hogy láthassak többet akaratodból, hogy jobban ismerhessem önmagamat! Ámen.

Uram! Add, hogy mai napon is megcsillanjon szereteted fénye az életemen, s tudjak emberebb ember lenni a mában, mint a tegnapban voltam! Ámen

Uram! Add, hogy másokat meg ne botránkoztassak viselkedésemmel, s add, hogy szereteted fényét minél hitelesebben tudjam tükrözni embertársaim felé, kiváltképpen azok felé, akiket útitársul adtál nekem! Ámen

2010. december 9. vasárnap, dec 12 2010 

Uram! Add, hogy jeleidet megértve csodálni tudjam az Életet, s benne Téged! Ámen

Uram! Add, hogy jóság és békesség vezérelje életemet! Ámen

Uram! Add, hogy jóságod valóságát megtapasztalva akaratod megvalósításának eszközévé válhassak! Ámen

Uram! Add, hogy kapaszkodni tudjak Beléd, s tanuljam Tőled a hűséget napról napra, utolsó szívdobbanásomig! Ámen

Uram! Add, hogy kegyelmed által szerethessek és betöltsem törvényeidet! Ámen.

Uram! Add, hogy képes legyek kegyelmed által legyőzni önzésemet, s megvalósíthassam akaratodat, s mindeközben kiteljesedhessen az életem! Ámen

URam! Add, hogy kegyelmed révén mindig az életet szolgáljam, embertársaim javára, lelkem üdvösségére! Ámen

Uram! Add, hogy kész legyek szeretni akkor is, amikor úgy érzem, képtelen vagyok rá! Ámen

TŰZBőL KIKAPOTT ÜSZÖG vasárnap, dec 12 2010 

“Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán; dorgáljon meg az Úr, aki magáévá fogadja Jeruzsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszög-é ez? Zakariás 3,2

Az első, akivel a Sátán beszélt, egy asszony volt – Éva! Egy parancs volt! Nekünk tíz van, és még nagyon sok. Az Ördög ezt az egy parancsot kérdőjelezte meg, és forgatott ki mindent. “Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?” (1Móz 3,1b). Ha az Úr útján jársz, neked semmit nem szabad? Milyen jó, hogy Jósua nem állt szóba a Sátánnal. Elhangzik a mondat: “Dorgáljon meg téged az Úr!” Jósuának nem volt beszélnivalója vele. Jegyezzük meg egy életre, hogy csak az Úrnak van hatalma és joga dorgálni. Amikor az ellenség gúnyolja Izráel Istenét és seregét, a király azt mondja: semmit ne válaszoljatok! És tudnak hallgatni. A Sátán csak beszédbe akar elegyedni veled. Éva ki akarta oktatni a Sátánt, belement a kelepcébe, elkövette a bűnt. Ádám ugyanolyan becsapott volt, és az emberiség issza a levét. Jézusról ámulva olvasom, hogy megdorgálta a gonosz lelket, és az kiment az emberből. Ha ő megszólal, égen, földön és pokolban minden enged. Az Úr magáévá akar tenni. Olyan kedvesen mondja: “Nem tűzből kikapott üszög-é ez?” Beleszülettünk a tűzbe. Lehet, már nagyon összeégetett. Nagy égési sebek vannak az életeden, megfüstölve minden oldalról. Ez a férfi, aki Isten előtt áll, semmi más, mint egy tűzből kikapott üszög. Pedig Izráelnek főpapja. Téged is kikapott. Színe előtt vagy, amikor az Igét olvasod, Lelke hatása alatt. Kikapott, hogy megtisztítson és megvilágosítson. Hogy állsz Isten előtt? Mi az állapotod? Az Úr megdorgálja a Sátánt, hogy magáévá fogadjon egészen.

A KÜLDÖTT vasárnap, dec 12 2010 

“Azután megmutatta nekem Jósuát, a főpapot, aki az Úr angyala előtt állott, és a Sátánt, aki a jobb keze felől állt, hogy vádolja.” Zakariás 3,1

Jósua, a főpap, egy ember, aki az Úr angyala előtt állott. Vannak mennyei küldöttek, és vannak földi küldöttek, akik Isten szolgái. Isten küldöttével együtt mindig világosság jár. Adventkor álljunk az Úr világosságába. Amikor karácsonykor örömöt hirdetni jött az angyal, a pásztorokra is fényesség ragyogott. Isten szolgája az a mennyei vagy földi lény, akinek kapcsolata van az Úrral. Akiken keresztül beszél és cselekszik Isten. A földi küldöttek olyan emberek, akik engedik magukat újra és újra megtisztítani. Az Istennek szentelt élet tiszta, és az is marad. A földön él és jár. Azt a részét, amelyik érintkezésbe kerül a földdel, mindig újra meg kell mosni. A mennyei lények nem szennyeződnek. Jósua Isten színe előtt áll, és egyik oldalán ott van a Sátán. Ez a helyzetünk! Olvassuk az Igét, de hátul ott áll a Sátán, aki beleszól, és jönnek a gondolatok, érzések, indulatok. Nevetségessé szeretné tenni az Igét. Különbség van Isten és a Sátán vádolása között. A Sátán szomorúságot, kételkedő gondolatokat támaszt. Isten is okozhat szomorúságot – a bűn miatt. De ez megbánhatatlan megtérést szerez. Az Ördög szerint való szomorúság elkeseredésbe visz. Az Isten szerint való gondolatok Hozzá való megtérésre visznek. Ha jó az Isten – mondják sokan -, miért engedi meg ezt a sok nehézséget az életemben? Csak azt szeretné általa kimunkálni benned, hogy egyre közelebb kerülj Hozzá. Ketten vannak körülöttünk: a Sátán, aki csüggedésbe visz, és Isten Szentlelke, Aki az öröm, békesség felé terel.

KIRE HALLGATSZ? vasárnap, dec 12 2010 

“A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok!” Ézsaiás 8,20

Vajon kire hallgatsz? Azokra, akikről azt mondja az Ige: “A Sion hegyén lakó Seregek Urától vagyunk mi!” Vajon ott kérdezősködsz, ott keresed az Úr akaratát? Kétféle szellemi hatalom van. Két hang szól mindig. A kettő ellentmond egymásnak. Az egyik biztat, tedd meg! A másik azt mondja, hogy nem lesz ez jó, ne tedd! Rádióban hányszor nem tudsz valamit tisztán fogni, mert másik adó is beleszól. Hol az egyik a hangosabb, hol a másik. Istennek seregei vannak, de van egy másik sereg is, és annak is ura van. A démonvilág is hatalmas sereg. Nem csak őrző angyalok vannak, hanem őrző ördögök is. Annak az embernek az életében, aki nem Isten szavára hallgat, nincs hajnal, belevész az élet sötétségébe. Nincs hajnal, mert nincs hajnalcsillag. Jézus ama fényes haj-nali csillag, Aki jelzi a hajnalt. Felkelt már a szívedben, életedben? Megvilágosíthatott-e már? Gyerekkoromban mindig a regény végét olvastam el először. Amikor tudtam, hogy mi lesz a vége, nem kellett tovább izgulnom. Amikor megtértem, úgy éreztem, elolvastam az életem regényének a végét. Láttam, hol végződik: “Amit szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg sem gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek” (1Kor 2,9). Megkaptam a bizonyosságot, hogy hova megyek. Bármi érhet a földön, látom a boldog véget. A bizonyságtételre hallgass! Isten kitárja előtted mentő szeretetét az Úr Jézus Krisztusban ebben az adventben is. Várva vár egy igazi, boldog, szabad, az ő tanítására hallgató életre. “Jöjjetek én hozzám!” Engedj a szavának!

SZÓL AZ ÚR vasárnap, dec 12 2010 

“Mert így szólott hozzám az Úr: rajtam lévén erős keze, hogy tanítson engem, hogy e népnek útján ne járjak.” Ézsaiás 8,11

Az Ige szerint beszél az Isten, méghozzá személyesen hozzám. Nem olyan hang, amit ne lehetne meghallani. Isten beszél a vetésen, az aratáson, mindenen keresztül, amiben csak élünk. Isten nem ember, nincs szája, sem keze. Mégis beszél, és a “rajtam lévén erős keze” az ő cselekvését jelenti. Nagyon sokszor rajtunk van a keze, csak nem tudjuk, hogy mi van velünk, és miért történnek bizonyos dolgok. Ez a kéz erős a megmentésre, a szabadításra. Azt akarja, hogy végre meglásd ezt az erős kezet. “Hogy tanítson engem.” Mire akar tanítani? “Hogy e népnek útján ne járjak.” Advent annyit jelent, hogy Jézus váratlanul szembejön velem “a népek útján”. Jézus megszületett erre a világra! Megszaggatta az eget, lejött erre a földre, csak azért, hogy találkozhasson az emberrel. Azon az úton járt, amelyen mi járunk – csak szemben velünk. Mindent másképp csinált. A népek útján járt, és mégsem azon. A széles út az, amin az emberek az anyagiakat keresik. Ha azt mondjuk valakinek, hogy miért hoztad el ezt a valamit a munkahelyedről, megrántja a vállát, és azt mondja, hogy a többi is ezt csinálja. Ez már a népek útja! A mértéktelen evés, ivás, élvezetek a népek útja. Ennek vége nem a boldogság, hanem a veszedelem. Igénk így folytatja: “A Seregek Urát, őt szenteljétek meg, őt féljétek, és őt rettegjétek. ő néktek szent hely lészen, de megütközés köve és botránkozás sziklája.” Jézus vagy szent hely lesz számodra, menekülés helye, ahová mindig mehetsz, ahol békesség, szeretet, nyugalom vár, ha azonban számodra “a keresztről szóló beszéd bolondság”, akkor neked megütközés köve lesz.

SZEMÉLYISÉG vasárnap, dec 12 2010 

“…hogy egyek legyenek, mint mi egy vagyunk” (Jn 17,22).

A személyiség az a sajátos, kiszámíthatatlan valami, amiről úgy beszélünk, mint ami mindenki mástól megkülönböztet minket. Személyiségünk mindig túlságosan szétágazó ahhoz, hogy át tudjuk fogni. Lehetséges, hogy az a sziget, amit a tengerben látunk, egy mélybe rejtett nagy hegynek a csúcsa. A személyiség ilyen sziget, mit sem tudunk a lent rejtőző nagy mélységekről, ennek következtében nem tudjuk önmagunkat felbecsülni, megismerni. Először ugyan azt gondoljuk, hogy igen, később azonban ráébredünk, hogy csak egy valaki van, aki megért minket, és ez a Teremtőnk.

A személyiség a szellemi ember jellemzője, az egyéniség a természeti emberé. Urunkat nem lehet az egyéniségre és a függetlenségre jellemző megállapításokkal leírnunk. Őt csak a személyiség vonásaival nevezhetjük meg: “Én és az Atya egy vagyunk.” A személyiség bele tud merülni a másikba. Csak akkor találsz rá önmagadra, amikor eggyé válsz egy másik személyiséggel. Amikor a szeretet, vagy Isten Szelleme megragad egy embert, mássá alakul, nem ragaszkodik többé független egyéniségéhez. Urunk soha nem használ az egyéniségre vonatkozó kifejezéseket, nem beszél arról, hogy valaki “könyököl”, nem beszél elszigetelt helyzetéről, hanem a személyiségre jellemző dolgokról: “Hogy egyek legyenek, mint mi egy vagyunk.” Ha teljesen kiszolgáltatod Istennek a magadhoz való jogodat, személyiséged igazi volta tüstént egyezik Istennel. Jézus Krisztus felszabadítja a személyiséget, így az egyéniség átváltozik. Az átváltoztató erő a szeretet, személyes odaszentelődés Jézusnak. A szeretet a személyiség túláradása egy másik személyiséggel való közösségben.

EGYÉNISÉG vasárnap, dec 12 2010 

“Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét” (Mt 16,24).

Az egyéniség beburkolja a személyes életet. Az egyéniség csupa könyöklés: elválaszt és elszigetel. A gyermek életére jellemző és ott helyén is van, de ha összetévesztjük az egyéniséget a személyiséggel, akkor mindig elszigeteltek maradunk. Az egyéniség: az Isten teremtette magház a személyiség védelmére. El kell törnie, hogy a személyiség előjöhessen belőle és Istennel közösségre juthasson. Az egyéniség csak utánzata a személyiségnek éppúgy, mint ahogy a testi vágy meghamisítása a szeretetnek. Isten a magáénak szánta az emberi természetet, az egyéniség pedig a sajátjává alázza le azt.

Az egyéniség jellemző vonása a függetlenség és az önmaga igenlése. Az egyéniség állandó önérvényesítése minden másnál jobban akadályozza szellemi életünket. Azért mondod: “Nem tudok hinni”, mert utadban áll az egyéniséged. Az egyéniség soha sem tud hinni, a személyiség sem tudja hitre segíteni. Figyeld meg magadat, amikor Isten Szelleme munkálkodik benned. Odataszít egyéniséged szélső peremére s itt vagy kimondod: “Nem akarom”, vagy alárendeled magad a Szent Szellemnek, és megtöröd egyéniséged magházát, hogy előtörhessen belőle személyiséged. A Szent Szellem mindig erre szorít téged (Mt 5,23-24): Az a makacs valami, ami benned nem tud kibékülni testvéreddel: az egyéniséged! Isten eggyé akar tenni téged önmagával, de nem teheti ezt meg addig, amíg nem vagy kész odaadni neki a magadhoz való jogodat. “…tagadja meg magát…”, azt a jogát, hogy önálló, független legyen: csak akkor van lehetősége a valódi, az isteni életnek a kibontakozásra.

Következő oldal »