“Az engem dicsőít majd” (Jn 6,14).

A kegyeskedő ébredési mozgalmak mit sem tudnak az Újszövetség kemény valóságáról és igazságairól, semmit arról, ami Jézus Krisztus halálát nélkülözhetetlenné teszi; csak kegyes légkörre, imádságra és áhítatra vágynak. Az ilyenféle vallásos élmény sem nem természetfeletti, sem nem csodálatos. Nem Isten szenvedése árán kellett megszerezni, nincs ott rajta a Bárány vére, nincs rajta a Szent Szellem ismertetőjele, amit látva az emberek csodálkozva mondják: “Ez a mindenható Isten munkája”. Pedig erről beszél az Újszövetség, nem másról.

Személyes, szenvedélyes odaszántság Jézus Krisztusnak – ez az a keresztyén tapasztalat, amiről az Újszövetség beszél. Minden más keresztyénnek mondott tapasztalat független Jézus Krisztus személyétől. Az ilyennek nincs új élete, nem született bele abba a birodalomba, ahol Krisztus él. Az Újszövetség szerint Jézus Krisztus Megváltó, csak így lehet példaképünk is. Sokan csupán egy vallás cégérének, nagy példamutatónak tekintik Őt. Pedig Ő ennél sokkal több: Ő maga a megváltás, Ő maga az Isten evangéliuma!

Jézus azt mondja: “Amikor eljön Ő, az igazság Szelleme, …Ő majd dicsőít engem” (13-14. v.), Amikor rábízom magam az Újszövetség kijelentésére, megnyerem Istentől a Szent Szellem ajándékát, aki megmutatja nekem, hogy Jézus Krisztus mit tett, és személyes tapasztalattá teszi bennem azt, amit Jézus Krisztus valóságosan elvégzett értem.

Reklámok